Induló aktivitás
Magyarországon is áll már néhány, külső energiát alig-alig fogyasztó épület. A hagyományos házaknál drágábban épülnek föl, de lakóiknak nemigen kell a gáz- vagy a villanyszámla miatt aggódniuk.
Gödöllő határában 49 millió forintért hirdetnek egy átlagos kinézetű családi házat. Építését 2005-ben kezdte egy fiatal pár. Mire elkészültek - nem ritka történet -, el is váltak, a közös erőfeszítés gyümölcsét pedig piacra dobták.
Aligha találnak majd egykönnyen vevőt. Hasonló nagyságú házat ezen a környéken már 32-35 millió forintért kapni, vagyis az ár akár irreálisan magasnak is mondható. Igen ám, de ez esetben passzívházról van szó, olyan épületről, amelynek nagyon csekély az energiafelhasználása. A reménybeli vevő, ha nem is veheti készpénznek, amit az eladók kiírtak a kerítésre, vagyis hogy ingyen fűthet majd, abban biztos lehet, hogy a hideg téli hónapokban sem igen kell e célra 10 ezer forintnál többet fordítania - szemben a hasonló nagyságú házak esetében szokásos 60-70 ezerrel.
Bár a sárga vakolatos, sátortetős házon első pillantásra az égvilágon semmi különös nem látszik, aki alaposabban körülnéz, számos szokatlan megoldással találkozik. Az utca felé, egy kis dombon kutyaház nagyságú dobozt látni: egy légbeszívó rendszer bejáratát. Az itt bejutó levegőt több mint száz méter hosszan, másfél méterrel a föld felszíne alatt megutaztatják, vagyis télen melegebb, nyáron hűsebb állapotban jut be az épületbe. Amelynek pincéjében még átfut a könyvesszekrény nagyságú hőcserélőn is.
Még a ház jövendőbeli lakóinak testhőmérséklete, illetve a sütés-főzés melege is hasznosul, ami persze mind nem elég ahhoz, hogy mondjuk egy hideg télen is barátságos meleg legyen odabenn. A fűtési feladat oroszlánrésze a levegős hőszivattyúra hárul (működéséről lásd Hogy működik a hőszivattyú? című írásunkat az 56. oldalon), és ez a masina állítja elő a fürdéshez szükséges meleg vizet is. A szellőzőrendszer minden szobába friss levegőt szállít, így a lakók könnyebben elviselik, hogy csínján kell bánniuk az ablaknyitogatással, ami némileg fölborítja az épület hőháztartását: túlfogyasztást igen, de komoly bajt nem okoz.
"Nem a passzívház a csoda, hanem az, hogy fönntartjuk energiapazarló épületeinket"- állapítja meg Benécs József gépészmérnök, a hűtésre is alkalmas fűtőrendszer tervezője, aki szerint a passzívház építéséhez inkább friss szemlélet kell, mintsem ultramodern technológia. "Nem rugaszkodunk el a valóságtól. A passzívházakat is a kereskedelemben kapható anyagokból kell megépíteni, és ezeknek az épületeknek éppúgy alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű használatra, éppolyan kényelmet kell kínálniuk, mint a hagyományos épületeknek. Télen 21-22, nyáron 24-25 fok bennük a hőmérséklet, vagyis igazán komfortosak" - állítja Benécs.
A mérnök azt szereti legjobban, ha kuncsaftjai alaprajz-elképzelés nélkül jönnek hozzá. "Azt szoktam mondani nekik, ne nagyon tagoljuk az épületet, hogy ne legyen nagy a hőleadása. A legjobb, ha egy kockából vagy tömör téglatestből indulnak ki, és ezen belül kezdenek sakkozni a négyzetméterekkel. A megszülető megoldásokat egy energiamérleg-számító szoftverrel ellenőrizzük, módosítgatunk, s így jutunk el a végső alaprajzig." Benécs lelkesen mesél a szomszéd zöldjéről: "Ausztriában a kőműveseket ingyenes passzívház-építési tanfolyamokra iskolázzák be, az ország legnyugatabbi tartományában, Vorarlbergben 20 ezer euróval támogatják egy passzívház építését. Nagy-Britanniában pedig 2015-től csak energiatakarékos házat szabad majd építeni."
A Gödöllő határában álló ház Benécs szerint kielégíti a passzívház-kritériumokat. A tulajdonosok azonban, érthető okokból, nem kívánnak több mint 1 millió forintot kiadni az igazolásra - ennyibe kerül ugyanis az, hogy a darmstadti Passivhaus Institut bevizsgálja a terveket és magát az épületet, majd papírt állítson ki arról, hogy az épület megfelel a meglehetősen bonyolult passzívház-előírásoknak. Magyarországon egyelőre egyetlen épület sem rendelkezik ezzel a drága bizonyítvánnyal. Benécsnek létezik ugyan egy épületterve, amelyet már jóváhagytak Darmstadtban, ám az őrbottyáni családi ház építése a megrendelő financiális nehézségei és jogi bonyodalmak miatt késik.
A gödöllői családi háznál már ránézésre is jóval szokatlanabb az a kőröshegyi völgyhíd alatt fekvő épület, amelyben nemsokára megkezdik a munkát az M7-es autópálya-mérnökség szakemberei. Nagyságra olyan, mint egy jól megtermett villa, formára egyszerű, neobauhaus stílusú. Az északi frontról kitűnő kilátás nyílna a Balaton túlpartja fölötti lankákra, az ablakok mégis parányiak, nyugatra pedig egyáltalán nem található nyílás a falfelületen. A tetőn napelem és szélkerék, kémény viszont sehol.
"Az illetékes önkormányzatnál az engedélyezéskor igen hosszan tanulmányozták a dokumentációt, míg végre kibökték, a kéményt hiányolják a tervekről - emlékszik vissza az építész, Szekér László. - Aztán a gázbekötést keresgélték, de mondtam, az épület gáz nélkül fog üzemelni. Nem is lett volna egyszerű bevezetni, hiszen a ház egymagában áll, a vezeték két kilométerre van."
"Az, hogy egy épület megújuló energiaforrásokat használ föl, nem jelenti, hogy egyben passzívház volna. Ha napelemmel hajtok mondjuk egy hagyományos légkondicionálót, az olyan, mintha a 100 kilométerenként 30 litert fogyasztó városi terepjárómba biodízelt tankolnék. A passzívháznak az autós hasonlatrendszerben inkább egy olyan könnyű, hatékony autó felel meg, amely mindössze 2 litert fogyaszt ugyanezen a távon" - mondja Szekér, a magyarországi passzívházépítés egyik úttörője. A hasonlat olyan szempontból is megállja a helyét, hogy az épületek fogyasztását is meg szokták adni fűtőolaj-egyenértékben (lásd ábránkat).
A kőröshegyi autópálya-mérnökség épületében szinte minden az energiafogyasztás minimalizálását szolgálja. A keletre és délre nyíló ablakokon besüt a nap, ami még télen is ad némi meleget. A nyári hőség elleni árnyékolást viszont elhagyták a beruházók. "A spórolási szindróma ezt az épületet is elérte" - veszi tudomásul Szekér. A falak jó 60 centi vastagok, tömegük harmadát a gödöllőihez hasonlatos grafitszemcsés polisztirol adja.
Más építészek jobban szeretik az olyan természetes anyagokat, amelyek nem zárják le a házat légmentesen, hanem maguk is lélegeznek valamicskét. "Sárospatakon néhány éve készült el a Szalmaház" - hoz példát ebből a műfajból Ertsey Attila építész, a hazai "natúrépítkezés" egyik pápája. A Radványi György által tervezett magas tetős épület favázas szerkezetét 50 centi vastag szalmabálákkal töltötték ki, melyekre még kívül-belül 5 centi lélegző mészvakolatot vittek föl. E megoldás hőtechnikai tulajdonságai vetekszenek a passzívházakéval, a fűtést egyetlen kis kályhára bízhatták. "A szalma kiváló hőszigetelő. A mostanában újra divatos vályog viszont nem az, még akkor sem, ha kitűnő a hőtároló és a nedvességszabályozó képessége" - oszlat el egy tévhitet Ertsey.
Bizonyosan alkalmatlan lett volna a szalma annak a dunaújvárosi panelháznak a hőszigetelésére, amelynek boldog lakói a szomszéd házban élők 16-18 ezer forintjával szemben mindössze havi 6-7 ezret fizetnek a távfűtésért. Ez a ház már távolról is különbözik a mellette állótól: nem lakótelepi szürke, hanem citrom- és narancssárga színekben pompázik, a panelek közti fugázás láthatatlan. Az első emeleti ablakok alatt, mintha csak esővédő volna, napkollektorok sorakoznak: ezek állítják elő a meleg vizet. Ha közelebb megy az ember, még azt is észreveheti, hogy az épület kissé kövérebb és magasabb, mint a szomszéd ház, hiszen minden oldalát 16 centis, a tetejét 25 centis hőszigetelő réteg borítja. Odafönn erre jön még a víztartalékolásra képes filcszerű anyag és némi termőföld. A zöld tetőn szárazságtűrő növények járulnak hozzá a ház klímájának kellemesebbé tételéhez.
A hőmérsékletet, de még a páratartalmat is a lakásonként kialakított szellőzőberendezés szabályozza. "Ezen még azt is be illene állítani, hogy éppen hányan tartózkodnak a lakásban" - mutat a kezelőszerv billentyűzetére az egyik lakó, megemlítve, hogy amióta a polleneket is megakasztó szűrőn jut be lakásukba a levegő, "az asszony nem tüsszög".
Az alagsorban mindenesetre számítógép figyeli a mérési pontok eredményeit, s naponta továbbítja az adatokat a fővárosba, a Műegyetemre, ahol elemzik őket, még a széliránnyal és -sebességgel is összevetve a hőmérsékletet. "A fűtésienergia-megtakarítás egy átlagos szezonban 86 százalékos, de fegyelmezettebb használattal ez tovább csökkenthető. A nyári klímát is tovább lehetne javítani módszeres éjjeli szellőztetéssel és nappali árnyékolással" - beszél a tapasztalatokról Csoknyai Tamás, a Műegyetem adjunktusa, akinél a mérések összefutnak. "A lépcsőházban semmiféle fűtés nincs, mégsem ment télen sem 18 fok alá a hőmérséklet. A használati meleg vízhez szükséges energia - folytatja - éppen a felére csökkent, részben a napkollektoroknak, részben a víztakarékos csapoknak és zuhanyfejeknek köszönhetően."
"Nagyon jó dolog ez" - dicséri a házat a közös képviselő férje, Kanik István. "Télen 25-27 fokra is föltekerik a fűtést a lakók. Tudom, hogy ez túlságosan meleg, de hát ehhez szokott itt mindenki. Amikor egyszer kicsit lejjebb vettük a fűtést, panaszkodtak, hogy nem szaladgálhatnak egy szál bugyogóban. Még a nyári 30 fokos melegekben is tartják a lakások a benti 24 fokot, a hőség csak akkor válik elviselhetetlenné, ha odakinn több napig 40 fok közeli kánikula tombol. Még akkor is kevésbé izzadunk, mint a szomszéd ház lakói, de a szobákban ilyenkor azért már 30 fok fölötti hőmérsékletet mérünk. Magyaráztuk is Andreasnak, aki itt volt Kasselből, hogy nyárára nagyon kéne egy légkondi, mert itt nem olyan a klíma, mint Németországban. De ő nem akart."
A német Andreas Hermelink a Kasseli Egyetem mérnöke, a projekt egyik atyja. "Sokan mondják, egy panelépülettel nem lehet mit kezdeni. De mi megmutattuk, hogy igenis előbbre jutunk a passzívház-filozófiával" - jelenti ki büszkén. Kérdés persze, milyen áron. Az úgynevezett Solanova projekt 56 millió forintot kapott az Európai Uniótól, közel 60 milliót a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól, 30 milliót a dunaújvárosi önkormányzattól, 40 milliót a városi közműveket kezelő cégtől, míg a lakosok 12,5 milliót tettek bele, hitelre. A végösszeg így a 200 milliót közelíti. Ha ezt elosztjuk a lakások számával, vagyis 42-vel, azt kapjuk: minden otthonra 5 millió forintnyi beruházás jut, vagyis a lakások 10 milliósra becsült átlagárának a fele.
LŐKE ANDRÁS
Forrás: www.hvg.hu
Legeslegújabb (2010.09.10)
Szlovákiában (2010.09.08)
Hírdömping (2010.09.06)
Díjeső a Parlamentben (2010.09.03)
A lakóhely drága (2010.09.01)
Általános, Emelt szintű, Extra, Társasház, Ikerház, Ultramodern, Nyaraló, Mediterrán, Luxus, Passzívház mintatervek
Oldalunkon megtalálható terméklisták, prospektusok, kiadványok, szerződések összeszedve egy helyre, hogy könnyedén le tudja tölteni.
Tekintse meg referenciáinkat térképalkalmazásunk segítségével
Lapozza végig látványos fotóalbumunkat
Összegyűjtöttük a cégünkkel, termékeinkkel kapcsolatos eddigi televíziós megjelenéseket
Tudjon meg többet a passzívházról, amelynek alacsony fűtési igénye miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre...
Tekintse meg eseménynaptárunkat
